KÖZÉP-EURÓPAI CLUB PANNONIA

Közhasznú Egyesület (KEP)

egységes szerkezetű Alapszabálya

A Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület közgyűlésén Alapszabályát a következőkben módosítja, és állapítja meg egységes szerkezetben:

I.

Általános rendelkezések

1.

Az Egyesület jellege

A Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület (továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 3.§ (1) bekezdése szerint olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely jelen alapszabályban meghatározott közhasznú célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

2..

Az Egyesület neve, székhelye képviselete

Az Egyesület neve: Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület

Rövidített neve: KEP Egyesület

Székhelye: 1094 Budapest, IX. Liliom u. 44.

Működése kiterjed az ország egész területére.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból, pályázatokon való részvétellel fedezi.

Képviselete: az Egyesületet az Elnök, valamint az Ügyvezető Elnök, akadályoztatásuk esetén az Elnökség által erre kijelölt tag/ok képviseli/k.

II.

Az Egyesület célja, és a célja eléréséhez szükséges eszközök

3.

Az Egyesület célja

Az Egyesület célja:

· A közép-európai kapcsolatok ápolása az Európai Unió normáinak megfelelően, elsősorban a gazdasági élet, a tudomány, a környezetvédelem, a kultúra, a történelmi hagyományok, az idegenforgalom, a nemzetiségi ügyek, az információcsere és a médiamunka területén,

• Tapasztalatcsere a közbiztonság és a terrorizmus elleni harc területén ,
• Az Egyesület külföldi és hazai szekcióival, képviseleteivel, partnereivel való együttműködés.

Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

4.

Az Egyesület céljának eléréséhez szükséges eszközök

Eszmei eszközök:

· Rendezvények, előadások, gyűlések

· Klubestek, vitaestek

· Tanulmányutak, sajtóutak

· Kiadványok megjelentetése

Az anyagi eszközök a III. 6. 1. pontban kerülnek meghatározásra.

A fenti célok eléréséhez végzendő tevékenységi körök a hatályos TEAOR '03 szerint

7320 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

7487 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás

8042 Felnõtt- és egyéb oktatás

9112 Szakmai érdek-képviselet,

9133 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):

3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esély egyenlőségének elősegítése,

III.

Egyesület gazdálkodása

5.

Az Egyesület vagyona

1. Az Egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel és a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetési előirányzat szerint gazdálkodik.

2. Az Egyesület vagyonát pénz- és egyéb eszközei, ingó, ingatlan vagyontárgyai, valamint vagyoni értékű jogok képezhetik.

3. Az Egyesület a készpénzállományát bankszámlán, illetve házi pénztárban helyezi el.

6.

Az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület főbb bevételei:

· Tagdíj, amelynek éves összegét a Közgyűlés határozza meg

· Adományok

· Hagyományok, alapítványok, felajánlások

· Rendezvények bevételei

· Kiadványok megjelentetéséből származó bevétel

· Egyéb bevételek

· Sikeres pályázatok

2. Az Egyesület főbb kiadásai:

· Az Egyesület céljainak megvalósításához szükséges személyi és dologi kiadások, melyek az alaptevékenység ellátásához, illetve a bevételek megszerzéséhez szükségesek

· A szakmai anyagok, készítésének, beszerzésének és terjesztésének költségei

· Az Egyesület egyéb működési költségei

· Az Egyesület széleskörű feladatainak ellátását biztosító egyéb tevékenységének költségei

3. Az utalványozás jogát a vonatkozó szabályokban előírt módon és az Egyesület költségvetésének megfelelően az Egyesület Elnöke és Ügyvezető Elnöke önállóan gyakorolja.

4. Tartozások:

· Az Egyesület tartozásaiért az Egyesület teljes vagyonával felel.

· A Tagok csak tagdíjat kötlesek az Egyesületnek fizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

5. Az Egyesület elsődlegesen gazdasági vállalkozási, szolgáltatási tevékenységet nem folytathat.

6. Az Egyesület a Kht 4.§ (1) c.) szerint gazdálkodása során elért eredményét nem osztja

fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

IV.

Az Egyesület tagjai

7.

Rendes tagok, tiszteletbeli tagok

1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy és jogi személy, aki/amely az Egyesület alapszabályát, rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület működésében és tagdíjat fizet.
2. Az Egyesület tagjai lehetnek:

a. Rendes tag

b. Tiszteletbeli tag

1. Rendes tag lehet minden olyan magyar illetve külföldi állampolgár, és minden olyan magyar illetve külföldi székhelyű jogi személy, aki/amely elfogadja az Egyesület alapszabályát, vállalja a tagdíj fizetését, és részt kíván venni az Egyesület munkájában.
2. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan magyar illetve külföldi állampolgár, és minden olyan magyar illetve külföldi székhelyű jogi személy, aki/amely az Egyesület munkáját kiemelkedő módon segíti, és akit az Elnökség arra érdemesnek tart.

8.

A tagsági viszony keletkezése

1. A rendes tag belépéséről az Elnökség dönt az ajánló aláírásával ellátott belépési nyilatkozat elfogadásával
2. A tiszteletbeli tagság az Elnökség felkérésére a tagság elfogadásával keletkezik

9.

A tagok jogai

1. A rendes tag jogai:
• Szavazati joggal részt vehet az Egyesület elnökségi ülésein és a Közgyűlésein
• Részt vehet az Egyesület tevékenységében, annak rendezvényein,
• Részt vehet az Egyesület szerveinek megválasztásában,
• Az Egyesület bármely szervébe, bármely tisztségre megválasztható
• Igénybe veheti az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és kedvezményeket, szükség esetén külön megállapodással,
• Tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület vagy egyes szervezetei, illetve a tisztségviselők tevékenységével kapcsolatban,
• Kisebbségi álláspontját az Egyesület az illetékes szerv által meghozott döntés után is képviselheti, nyilvánosságra hozhatja,
• Kezdeményezheti az Egyesület céljának megvalósítása érdekében ad hoc bizottságok létrehozását, vagy bármilyen konferencia, tanfolyam vagy más programok megszervezését,
• Az Egyesület valamely szervezetének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított- harminc napon belül megtámadhatja.
2. A tiszteletbeli tag jogai:

· Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésein,

· Jogosult az Egyesület tevékenységéről rendszeres tájékoztatást kapni,

· Nem választhat másokat tisztségre és tisztségviselőnek nem választható

· Segíti az Egyesület munkáját

A tagokat megillető jogok csak személyesen gyakorolhatók, a jogi személy tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják.

10.

A tagok kötelezettségei

1. A rendes tag és a pártoló tag kötelezettségei:

- Segítse az Egyesület céljai elérését szolgáló tevékenységet

- Megnyilvánulásaiban tegyen eleget a jogi, erkölcsi, szakmai etikai normáknak,

- Tartsa be az Egyesület etikai normáit, alapszabályát,

- Tegyen eleget a tagdíjfizetési kötelezettségének

2. A tiszteletbeli tag köteles az Egyesület etikai normáit és az alapszabályt betartani, nem köteles azonban tagdíjat fizetni

11.

A tagság megszűnése:

1. a rendes tag tagsága megszűnik

- a tag halálával, jogi személy esetén jogutód nélküli megszűnésével

- kilépésével,

- kizárással,

- az Egyesület megszűnésével,

- a Közgyűlés a tagok soraiból törli azt, akinek a tagsági díj fizetésében – felszólítás ellenére – egy évnél további elmaradása van.

2. a tiszteletbeli tag tagsága megszűnik:

- a tag halálával, jogi személy esetén jogutód nélküli megszűnésével,

- kilépésével,

- törlésével,

- kizárással,

- „tiszteletbeli tag” cím visszavonásával

- az Egyesület megszűnésével

Az Elnökség ”tiszteletbeli Tag” cím visszavonásáról szóló döntésével megszűnik a tiszteletbeli tag tagsága, ha erre a tag méltatlan volt

A kilépéssel megszűnik a rendes tag, tiszteletbeli és a pártoló tag tagsága, ha szándékát az Elnökségnek írásban bejelentette. Az Egyesületből kilépni minden évben csak december 31-ével lehet. A kilépési szándékot legalább három hónappal korábban be kell jelenteni.

Az Elnökség törli a rendes tagot a tagságból, ha a tagdíjfizetési kötelezettségének több mint fél évig – az Elnökség felhívása ellenére- nem tett eleget.

Az Elnökség kizárja a rendes tagot, a tiszteletbeli tagot a tagságból, ha az Egyesület etikai normáit, alapszabályának rendelkezéseit súlyosan megszegi.

Törlés, kizárás, illetőleg a „tiszteletbeli tag” cím visszavonása esetén az Elnökség határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

A kizárás alapjául szolgáló magatartás – azaz (1) az Egyesület etikai normái, alapszabályának rendelkezései súlyos megszegése – megvalósulása, (2) az Egyesület tekintélyét csorbító magatartás tanúsítása, (3) az Egyesület céljai megvalósítását akadályozó magatartás fegyelmi eljáráshoz vezet. A fegyelmi eljárást az Elnökség folytatja le, fegyelmi büntetésként az (1) esetben kizárás, a (2) és a (3) esetben megrovás szabható ki a magatartást tanúsító tagokkal szemben. Az Elnökség határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül

V.

Az Egyesület szervei

12.

Közgyűlés

1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a tagokból álló Közgyűlés.

A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot írásban, a napirend közlésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.

A közgyűlésen a rendes tagok szavazati joggal, a tiszteletbeli tagok és a pártoló tagok tanácskozási joggal vesznek részt. A Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet a napirendi pontjaiban érdekelt természetes vagy jogi személy. A tanácskozási joggal résztvevő meghívottak körét az Egyesület Elnöksége meghatározhatja.

2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

- az Egyesület alapszabályának jóváhagyása, illetőleg módosítása

- az Elnökség megválasztása, felmentése, visszahívása,

- a Felügyelő Bizottság elnökének valamint tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása,

- a tagdíj összegének megállapítása,

- döntés bel- és külföldi, illetve nemzetközi szervezetbe, szövetségbe történő be- és kilépésről,

- döntés lapindításról,

- az Egyesület felosztásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása és a vagyonról való rendelkezés,

- az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,

- közhasznúsági jelentés elfogadása,

- állásfoglalás, döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály vagy hatályos jogszabályok a Közgyűlés hatáskörébe utalnak.

3. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal bíró tagok 50%+1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén tizenöt napon belül, azonos napirenddel újabb ülést kell tartani, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha erre a tagokat a meghívóban előzetesen figyelmeztették.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) a közgyűlés határozatától függően titkos vagy nyílt szavazással választja meg. A szavazásra jogosultak kétharmadának döntése szükséges azonban a következő kérdésekben:

- az Egyesület alapszabályának jóváhagyása, illetve módosítása,

- saját maga feloszlásának, más társadalmi szervezettel egyesülésének, illetve általa alapított gazdasági társaság megszüntetésének kimondása és a vagyonáról való rendelkezés.

Titkos szavazást kell elrendelni, ha ezt a jelenlévő tagok egyharmada indítványozza, illetőleg jelen alapszabály ezt előírja.

4. Évente legalább egy alkalommal rendes közgyűlést kell tartani

5. Rendkívüli közgyűlést kell tartani:

- ha ezt a bíróság elrendeli

- ha az Egyesület Felügyelő Bizottsága kezdeményezi,

- ha a tagság egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

6. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

7. Közgyűlés minden lényeges döntését Jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az Ügyvezető Elnök köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

Az Ügyvezető Elnök köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 5 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni és az interneten közzétenni.

13.

Az Elnökség

1. Két Közgyűlés között az Egyesület tevékenységét a tizenöt tagú Elnökség irányítja.

Az Elnökség tagjai: az Egyesület Elnöke,

a Társelnöke,

az Ügyvezető Elnöke,

a hét tanácsadó (alelnök)

a klubigazgató

a belföldi titkár,

a nemzetközi titkár,

a gazdasági felelős,

szóvivő

Az Elnökség tagjává bármely rendes tagot megválaszthatja a Közgyűlés.

2. Az Elnökség hatáskörébe tartozik

- a Közgyűlés előkészítése, összehívása, az Egyesület éves, illetve időszakos programjának kidolgozása, megvalósításának megszervezése,

- az Egyesület céljainak megvalósítására szükség szerint állandó és ad hoc bizottságok, szekciók alakítása, feladataik meghatározása, a bizottságok, szekciók vezetőinek megbízása, felmentése, ezen bizottságok, szekciók az Elnökségnek tartoznak beszámolni, illetőleg az Elnökségnek tartoznak tájékoztatást adni,

- a munkaterv és éves költségvetés, valamint a mérleg és eredmény-kimutatás jóváhagyása,

- döntés a tagfelvétellel és kizárással kapcsolatos, valamint a fegyelmi ügyekben,

- az Egyesület szenátora cím adományozása kiemelkedő teljesítményért.

3. Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagok 50%+1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást kell elrendelni, ha ezt a jelenlévő tagok egyharmada indítványozza, illetőleg jelen alapszabály ezt előírja.

Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 50% + 1 fő elnökségi tag jelen van, ha erről az Elnökség tagjait előzetesen a meghívóban tájékoztatták. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

4. Az Elnökség üléseit évente legalább két alkalommal tartja. Az ülést az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Ügyvezető Elnök hívja össze és vezeti. Az ülésre az Elnökségi tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 napnak kell lennie Bármelyik Elnökségi tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, és azt napirendre tűzni, ha azt az Elnökségi tagok többsége megszavazza.

A Felügyelő Bizottság elnökét az elnökségi ülésre meg kell hívni.

Az Elnökség üléséről jegyzőkönyv készül.

Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Egyesület képviselői Az Elnök és az Ügyvezető Elnök

Az Ügyvezető Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

14.

Felügyelő Bizottság

1. Az Egyesület gazdasági, pénzügyi tevékenységének ellenőrzésére a Közgyűlés három évre három tagból, azaz egy elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot választ.

Nem választható a bizottság tagjává az, aki az Elnökség tagja, vagy az Egyesület hivatali szervezetének főállású munkatársa.

2. A Felügyelő Bizottság feladata:

- figyelemmel kíséri és ellenőrzi az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működését, rendelkezésre álló eszközök ésszerű és célszerű felhasználását, pénzügyi és költséggazdálkodását, a Közgyűlés határozatainak végrehajtását

- felülvizsgálja és véleményezi a gazdáslkodásról szóló beszámolót és az éves mérleget,

- megllapításairól tájékoztatja az Elnökséget és jelentést tesz a Közgyűlésnek

3. A Felügyelő Bizottság hatásköre és működési előírásai:

(1) ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(2) tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

(3) köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(4) indítványára az intézkedésre jogosult vezető szervet – az indítvány megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(5) köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

4. A Felügyelő Bizottság feladatainak ellátásához szakértőt is alkalmazhat.

5.A Felügyelő Bizottság munkáját a Bizottság elnöke irányítja, akit a bizottság tagjai választanak maguk közül titkos szavzással.

6. A Feügyelő Bizottság évente legalább egy ülést tart. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását –az ok és a cél megjelölésével- a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intéukedni az ülés harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs.

7. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha azon mindegyik tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazássssal hozza. Titkos szavazást kell elrendeli, ha ezt a a jelenlévő tagok egyaharmada indítványozza, illetőleg az alapszabály ezt előírja.

15

Tisztségviselők

1. Az Egyesület tisztségviselői: az Egyesület Elnöke, a Társelnöke, az Ügyvezető Elnöke, a hét tanácsadó (alelnök), a klubigazgató, a belföldi titkár, a nemzetközi titkár, a gazdasági felelős, a szóvivő, és a Felügyelő Bizottság tagjai.

A tisztségviselőket a Közgyűlés választja három évi időtartamra

Tisztségviselők a tisztségüket társadalmi tevékenységként látják el. Az Egyesület tisztségviselői igazolt, az Egyesület érdekében felmerült költségeikre költségtérítésben részesülhetnek.

2. Az Egyesület Elnöke:

- az Egyesületet a hivatalos fórumok és a média felé az Elnök és az Ügyvezető Elnök képviseli önálló aláírási joggal (vitás esetben az Elnök szava a döntő), az Elnök, illetőleg az Ügyvezető Elnök a képviseletet adott tárgyakban az Egyesület bármely tagjára átruházhatja,

- biztosítja az Egyesület ülései közötti időben az Egyesület folyamatos működését,

- vezeti az Egyesület üléseit,

- gondoskodik az alapszabály betartásáról,

- irányítja az Egyesület célkitűzéseiből adódó feladatok megvalósítását és gazdálkodását

3. az Elnök munkáját az Ügyvezető Elnök segíti és az elnök általános helyetteseként működik,

- munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület hivatali szerveinek alkalmazottai felett,

4. A Társelnök mellérendelt viszonyban együttműködik az Egyesület választott tisztségviselőivel, az Egyesület célkitűzéseiből adódó feladatok megoldásában
5. A Tanácsadók kapcsolataikkal, tapasztalataikkal segítik az Elnökség munkáját Külső kapcsolataikban jogosultak az „Egyesület alelnöke” cím használatára.
6. A klubigazgató szervezi a klubrendezvényeket és a titkársági munkát.
7. A Belföldi titkár az Elnökség döntéseinek megfelelően Magyarországon rendezvényeket szervez, részt vesz a titkársági munkában.
8. A Nemzetközi Titkár az Elnökség döntéseinek megfelelően külföldön rendezvényeket szervez részt vesz a titkársági munkában .
9. A Gazdasági felelős gondoskodik az Egyesület bevételei és kiadásai közötti egyensúly biztosításáról. Az Elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet, emlékeztetőt készít.
10. A Szóvivő rendszeresen kapcsolatot tart a sajtóval, a sajtót rendszeresen tájékoztatja az Egyesület tevékenységének fontosabb eredményeiről.

A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról vagy a Közgyűlésig terjedő időszakra kooptálással már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.

16

Az ügyvezetés

Az Egyesület adminisztratív, operatív ügyeinek intézéséért az Ügyvezető Elnök a felelős. Ezen feladatok ellátása érdekében az Egyesület alkalmazottakat foglalkoztathat. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az Egyesület Ügyvezető Elnöke gyakorolja.

Az ügyvezetés vezető tisztségviselője az Ügyvezető Elnök.

Az Ügyvezető Elnök feladatai:

- az Egyesület operatív, adminisztratív ügyeinek intézése,

- az Egyesület munkájához szükséges anyagi feltételek megteremtése

Az Ügyvezető elnök önálló aláírási joggal rendelkezik az Egyesület képviseletére és az Elnök általános helyetteseként működik.

VI.

KÖNYVVIZSGÁLÓ

Ha a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik, a Közgyűlés javaslatára az Elnökség könyvvizsgálót bíz meg.

VII.

A döntések nyilvánossága

Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden jelenlévő tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásáról gondoskodni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított öt napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

A Közgyűlés és az Elnökség határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül, internet útján.

VIII.

Közhasznúsági nyilatkozatok

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az alapszabályban foglalt célkitûzések megvalósítása érdekében, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételei érdekében

- az Egyesület vállalja céljai szerinti előadások, vitafórumok és konferenciák, valamint jótékony-célú rendezvények, kulturális és oktatási valamint szociális célú programok szervezését.

- az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

- az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad el.

Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, működését, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját Internet útján is nyilvánosságra hozza.

Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni de Internet útján nyilvánosságra kell hozni, ezzel egyidejűleg biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentést az elfogadásától számított 15 napon belül az Internet útján közzé kell tenni.

Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.

Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

IX.

Összeférhetetlenségi szabályok

Az Alapítók a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszik a Kht. 8–9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

X.

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik:

- feloszlásának a Közgyűlés által történő kimondásával

- feloszlatással

- más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel

- megszűnésének megállapításával

Az Egyesület megszűnése esetén –a hitelezők kielégítése után- vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a Közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

XI.

Záró rendelkezések

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület 2009.05.05.-i . napján megtartott Közgyűlése elfogadta.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Kelt :

Budapesten, 2009. május 5.

Esterházy Antal dr Czeglédi József

elnök ügyvezető elnök

Megjegyzés: az Egyesületet 2001-ben jött létre, a Fővárosi Bíróság 9742-es sorszám alatt vette nyilvántartásba, és az alapszabály módosítását 12. PK. 60958/2001/10. azámú végzéssel hagyta jóvá 2009. 05. 05-i hatállyal.