Záróközlemény

a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület (KEP) rendezvényéről,

amelynek témája a gazdasági válság volt

(2010.március 12.)

Harmadik alkalommal rendezte meg a KEP március 12.-én társadalmi párbeszéd fórumát, Budapesten, több mint 100 résztvevővel, közöttük valamennyi szomszédos ország magyarságának képviselőivel. A Fórum különböző szemszögből, az előadók széleskörű szakmai tapasztalatait felhasználva próbálta megvilágítani napjaink egyik legaktuálisabb kérdését: milyen gazdasági – társadalmi hatásai vannak Magyarországon a 2008. őszén kezdődött gazdasági világválságnak és milyenek a kilábolás lehetőségei.

Ennek a kiindulási pontnak megfelelően az elhangzott előadások egyfelől a jelenlegi helyzetet elemezték, másfelől a kiút módozataira tettek javaslatot.

Megnyitó szavaiban hg. Esterházy Antal a KEP elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár esetenként már a gazdaság élénkülése tapasztalható, az elemzők nem értenek abban egyet, hogy ez már a teljes gyógyulás jele e. Más szavakkal kifejezve nem látható még egyértelműen, hogy „V”, vagy „W” típusú válságról van-e szó, vagyis a kezdeti fellendülést nem követi-e esetleg egy második visszaesés.

A megnyitó utáni két előadás a jelenlegi helyzet európai összefüggéseire világított rá. Prof. Dr.Schöpflin György, a FIDESZ képviselője az Európai Parlamentben elsősorban a társadalmi hatásokat elemezte, felvillantva a válság hatásainak filozófiai összefüggéseit is, míg Dr. Gurmai Zita, ugyancsak EP képviselő (MSZP) felvázolta az EU legfrissebb 2020-as stratégiájának legfontosabb elemeit. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselő a konszenzus, az összefogás, a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta.

A rendezvény délelőtti blokkja, amelynek levezető elnöke Dr.Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament v.questora, v. miniszter volt, a gazdaság kérdéseire koncentrált. A levezető elnök bevezető előadásában az európai közös fellépés lehetőségét tartotta a legfontosabbnak, és részletesen beszélt az EU 2020-as stratégia öt eleméről: a kutatás-fejlesztésről, a munkahelyteremtésről, az oktatásról, a fejlődés fenntarthatóságáról (ide értve az éghajlat és az energiagazdálkodás kérdését is), valamint a szegénységről.

Ezt követően Dr. Belyó Pál, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a gazdasági és társadalmi adatok tükrét tartotta a hallgatóság elé. Nemcsak reális helyzetértékelést adott, hanem a jelenlegi tendenciák figyelembe vételével, előrejelzést is készített. Lőrincze Péter a Vállalkozók Országos Szövetsége részéről szólalt meg és nemzetközi összehasonlításokat is alkalmazva szállt síkra - egyebek mellett - azért, hogy Magyarországnak versenyképes adórendszert kell alkotnia és 10 év alatt 1 millió új munkahelyet kell teremtenie.

Különlegesen érdekes volt Prof. Dr. Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék Kutató Intézete tudományos tanácsadójának előadása, aki a korrupció káros hatásait elemezte. Megállapította, hogy a magyarországi korrupciós helyzet az utóbbi években – a nemzetközi összehasonlítást is figyelembe véve – a környező országokhoz képest hátrányosan alakult, hiszen romló tendenciát mutat.

A délelőtti program utolsó referátumát Szunai Miklós nagyvállalkozó, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke tartotta és arról beszélt, hogy a hazai gazdaság megújulásában – érintve ezzel a válságból kivezető utat is, milyen kiemelt szerepe van a hungarikumoknak

Az ebédszünet utáni előadások az emberi tényező, a humánpolitika kérdéseire koncentráltak. Elsőként Prof. Dr. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, az ÁSZ v. elnökének nagy ívű előadása hangzott el, aki az államháztartás jelenlegi helyzetéből kiindulva következtetett a társadalom egésze előtt felrajzolódó problémákra. Szavai szerint „az igazi kockázat az, hogy mennyire vagyunk képesek reálisan látni és megítélni a valóságot”. Prof. Dr. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora szemléletesen illusztrálva, konkrét példákat is említve beszélt a felsőoktatás előtt álló kihívásokról, valamint az általa vezetett intézmény stratégiai terveiről. Rendkívül érdekes volt a délutáni ülést elnökként levezető Dr. Mikola István, országgyűlési képviselő, v. miniszter záró előadása, aki hangsúlyozta, hogy a jelenleg mintegy 54 százalékos mértékben gyökereit vesztett társadalom számára hallatlan nagy jelentősége van a humán faktor olyan elemeinek, mit a nemzeti identitás, a szolidaritás, a család és a hit.

Az előadássorozatot a hallgatóság számos hozzászólása és élénk vita követte.

A III. Társadalmi Párbeszéd Fórumon a bevezetőt Dr. Czeglédi József a KEP ügyvezető elnöke, a Szervező Bizottság elnöke, az összefoglalót Dr. Marinovich Endre a KEP társelnöke, Antall-Boross miniszterelnökök v. kabinetfőnöke tartotta. Mindketten a közgazdaságtudományok kandidátusai.

További információk, a teljes program és a visszanézhető előadások megtalálhatók a KEP honlapján: www.kepcp.hu

KEP Elnökség